A csütörtök estéről.

A saját gólyabálunkon való mocsokmód lerészegedésem után még képes voltam elcipeltetni magam egy másikba, amiről csak péntek este tudtam meg, hogy egyáltalán ott voltam. Gratulálok.

Az egész végeztével volt néhány emlékképem, mégpedig, hogy hajnalban egy baromi nagy, több szintes épületben kóválygok. A hely leginkább egy bevásárlóközpontnak tűnt, viszont minden villany le volt kapcsolva, minden üzlet be volt zárva és tisztán (haha) emlékszem, hogy egy árva lélekkel nem találkoztam és kijutni sem tudtam sehogy (e miatt némileg be is pánikoltam, de hamar elmúlt, mert voltam már nagyobb szarban is félholt részegen), míg végül egy biztonsági őr meg nem talált.

Ez után még metróztam egy ideig, talán a kékkel, de határozottan tudom, hogy mentem mindkét irányba is, míg végül a Blahát felismertem és átszállva a 4-6os hazavitt olyan reggel 7 óra körül.