A kvázirendszeres közös szociális programjainkat vitatjuk lakótársammal. (Én vagyok a piros.)

-De ne igyunk már mindig. Mi lenne ha egyszer valami mást csinálnánk?
-Milyen mindig? Hetente két megbeszélt közös piálásunk van és a héten még nem volt egy sem... Pedig már hétfő van!

 

Kókuszos-csokis randomtorta. Ronda és finom.

És Massive Attack-re vezetek le. De azért még bennem van a Gellért-hegyre-kimehetnék.

Megittunk egyébként egy pár decit (=a maradékot) a maradék házi borunkból, pár decit (=a maradékot) a hétvégéről megmaradt fehérborból, pár decit (=a maradékot) a hétfőről megmaradt vörösből, meg picit pálinkáztunk. Aztán okosan megbontottam még a ma vásárolt fröccsbevaló rozét így a végére levezetésnek. Most itt ülök egyedül még vagy 5 deci rozévl és nem tudom mi legyen. Gondolom el kéne tanni máskorra okosan. Sure...

Persze egyébként amikor ilyen jól bulizok itthon egymagamban Justice/Rolling Stones/stbstab bármire, akkor hülye leszek visszatenni a polcra a bort.

Az este abszolút felülmúlhtatlan teteje az, amikor véletlen bedobódik egy Die Antwoord dal a lejátszási listámba és hugom -akitől abszolút nem ezt vártam- felkiált, hogy ezt mennyire szereti. Na onnantól kezdve félrészegen tortát sütve ugráltunk Die Antwoord-re egészen eddig amikoris hazament, úgyhogy most már csak én tartom a frontot.

Hugommal tortát sütünk és kicsit már be vagyok rúgva.

A hús jól sikerült.

Visszajött hétvégéről lakótársam, hozott két üveg bort, úgyhogy gyorsan meg is ünnepeltük a kulccsontom, a határozatlan idejű szerződését meg tesója teljesítménytúráját is.

 

Holnap lesz a törött kulccsontom első születésnapja!

Great things are coming in my way

Az a para, hogy elkezdtem meginni az otthonról felhozott saját borunkat, amiben hétvégén húst akartam pácolni. Igaz persze, hogy a husinak elég 2-3 deci is és még van egy bő liter, szóval talán még nem veszett el minden. Ugyanitt: megint rámtört az Earth, Wind & Fire így picit becsípve. Vajon mennyire buzis hogy ilyneket osztok meg facebook-on:

Itt a tavasz és már megint érzem, hogy napról napra egyre rockandrollabb hangulatom és Gellért-hegyen borozhatnékom van.

A nap sikerélménye, hogy úgy érzem ténylegesen megtanultam hogyan kell kinyitni ezt a kurva lakásajtót. Jaés az is jó érzéssel tölt el, hogy majdnem minden dolgommal végeztem így a hét végére melóban. Bízzunk benne hétfőn nem kapok semmi új feladatot a forgószék és a csokiautomata tesztelésén túl.

A nap kellemes meglepetése, amikor bő másfél hónap után felhív valaki a mexikói irodából, aki érthetően beszél angolul.

Igazán kellene venni már egy futócipőt is.

Soha nem voltam nagy ruhavásárló, nyilván. De azért most valahogy jól jönne egy (két) rendes zakó, elegánsabb cipő, két nyári vászonnadrág, meg még 2-3 ing. Ja és perzse futócipő, meg a kosárcsukám is elég szar állapotban van, szóval olyan is kéne. Csak miből. Májusban majd felvetem a főnökömnek, hogy amúgy fulltime is ráérek dolgozni, főleg így nyáron. Mi mást csinálnék. (Addig meg okosan tartalékolom a szabadnapjaimat és ha átvesznek nyárra 8 órába, akkor jól kiveszem egyben az összeset. Muhaha.)

Ja és főzésre se lett még tesztelve az albi, úgyhogy hétvégén valamit alkotni kell. Ha mást nem, palacsintát, indokolatlanul sokat.

Nem tudom miért írok ilyen ritkán magamnak, pedig 20 év múlva még kevésbé fogok elmékezni a történtekre, mint most.

Halad szépen minden tovább. Király az új albi, az icipici szobám, a csöpögő csapok és a nehezen nyitható ajtó ellenére is. Cserébe persze itt van a Millenáris mellett, jóarc a lakótársam, laza a főbérlő (1x sem láttam még) és tök jó érzés minden reggel a 18-assal végigrobogni az egyetemig a parkok közt, dunapart mellett. Ágy még mindig nincs, de már ki van nézve, csak a főbérlői confirm-re várok.

A meló felemás. Egyrészt nagyon király mert ügyes, okos, jól képzett emberek dolgoznak itt (továbbra sem tudom, hogy én hogy kerültem ide, mindegy), vannak érdekes oktatások, stb. Az iroda persze nem olyan tarkabarka laza, mint az SAP-nél, a légkör is szigorúbb, de hát ilyen ez a szektor. Ami jobban zavar, az az, hogy habár foglalkoznak a cégnél nagyon tuti, (számomra) nagyon érdekes dolgokkal is, én pont nem azon a részlegen vagyok és a meló maga néhol elég monoton. Sebaj, lesz ez még jobb is, ha nem itt, akkor legfeljebb elmegyek a szomszédba. Engem meg lehet venni kilóra.

Ami mondjuk nem is lenne olcsó, hiszen még mindig bőven versenysúly felett vagyok, de már legalább araszolok lefele. Nyáron már büszkén fogok monokinizni. Hehe.

Arról nem is beszélve, hogy ugyebár Limp Bizkit is lesz és és és Iron Maiden is. Viszont ennyi pénzem nincs, jaj!

Hoppá!

Azért azt hozzá kell tenni, hogy ágyam, az nincs és egy kinyithatós matracon alszom szombat óta, de azért persze király Buda. Viszont tök jól mutatna egy galéria, úgyhogy ezen megy az agyalás  (nincs mérőszalagom és nem tudom lemérni, hogy hogy férne be, kéne szerezni - too much information, I know) a szobában, csak hát azt valahonnan meg is kell venni. De tényleg pöpec lenne galériával. Icipici, de pöpec.

Ráadásul olyan ügyes és okos voltam, hogy a bor felénél stoppoltam, szépen visszadugtam a dugót és ma van még egy fél üveg borom is és másnapos se vagyok. So much win for yesterday.

Visszaköltöztem budára, fákkjeeee.

Ugyanitt: délután öt óta 4 pálinka, 3 sör és nemrég nyitottam meg a boromat, szóval egyelőre királyság, mesterhármas beköltözés.

Máris csak 97.8 :(