Egy hangyányit megfáztam, úgyhogy a vállalat gördülékeny működésének és a stratégiai célok elérése érdekében is bizonyára jobb döntés volt tegnap és ma otthonról dolgozni. Persze otthonról dolgozni nem csak azért jó, mert lazábbra szabom a tempót, hanem mert teázás helyett most például kékfrankossal és szilvapálinkával gyógyulgatok.

Így vasárnap este taknyosan, leverten, leragadó szemekkel érez rá az ember, hogy talán mégsem volt olyan jó ötlet szombat esti party hard címszó alatt hajnali fél 5-ig a Warriors - Bulls meccset nézni.

Ó basszameg.

Az életemet azal lehetne a legjobban összefoglalni, hogy mindig, mindennek későn állok neki és az utolsó napon természetesen megfogadom, hogy soha többet ilyet, legközelebb időben nekilátunk a dolgoknak. Bármi is legyen az.

Najó holnaptól írok majd neked is Kedves Naplopóm.

Egészen jól érzem magam a munkahelyemen. Azért persze interjúzom két másik helyre is, free market, ugyebár. Zavar, hogy kurva hideg van és hogy a kelleténél picit jobban behűtöttem a boromat. Összességében minden király, főleg, hogy felfedeztem a Guts-t és ráadásul jönnek is decemberben az A38-ra.

Szerintem valamikor szeptember végefelé vehettem azt az üveg romszáraz CabSav-ot, amit direkt egy kellemes otthoni zenehallgatós mizantróp berúgáshoz szántam és ami még mindig a szekrényemben porosodik. Igazán örülnék ha egyszer úgy érnék haza meló után, hogy aznap már nem megyek sehova és erőm/hangulatom is van egymagamban partizni egy kicsit.

Igazából csak azért szeretnék egyszer -bármilyen- tüntetésre menni, hogy ott majd a pöpec kis boombox-omból nyomathassam a Public Enemy-t. Ezt überelni már csak úgy lehetne, ha boombox helyett a lowrider-embe épített böszme nagy hangfalakból szólna.

Otthonról melózni nem csak azért király, mert a saját laptopomon nincs letiltva a Facebook, de inget sem kell vasalni reggel.

Én meg itthon ülök.

Led Zeppelin is kurvára tud mondjuk.

Gin-tonic helyett gin-narancslé is megteszi. Otthoni mizantróp bebaszás folyamatban.

Amúgy kurva sok melóm van. És hogy őszinte legyek, ugyan kurvajó a cég, a kollégák és alapvetően a meló is egyre inkább érdekes, de azok alapján amilyen feladatokat a héten hozzámvágtak kisfőnökék, megfordult a fejemben, hogy jó lenne másfele is nézegetni. Erre tetézve épp csütörtökön írt rám egyik volt lakótársam, aki hasonló körökben mozgolódik, hogy van náluk két nyitott pozíció: érdekelne-e?

Meglátjuk mi lesz. Végülis milyen gáz lenne már nálam, ha kihúznék egy teljes évet ugyanazon a helyen...

Pont lement az új mastodon album amíg én kimostam az ágyneműhuzatokat, felporszívóztam, elmosogattam. Produktív napnak nézünk elébe, dolgozni még csak most indulok.

Soha nem láttam még a Schönherz Mátrixot. Nem is hiányzik.

Pedig az ilyen félhomályban bebaszós esték nagyot szoktak dobni a bejegyzések számán, amire mostanság igencsak szükség van.

Végre van egy szombat estém, amikor nem megyek sehova, nincs senki itthon, meglehetősen fáradt is vagyok és kurva jól esne fotelba süppedve Doors-t hallgatni. Még egy üveg sivatagszáraz vörösborom is van.

Akkor miért nem állok neki???

Már megint rohanok mindenhova és a héten se lesz sok időm, de persze nem baj, mert legalább mozgok és nem leszek olyan pufók mint lennék ha csak zabálnék mitn az elmúlt 3 napban. Ugyanakkor: aki formás combokat akar, az menjen betonozni, gödröt ásni, kaput állítani. Olyan helyeken van izomlázam, ahol eddig azt hittem csak zsír van.

Újabban annyi mindent csinálok, de valahogy mégsincs kedvem megírni, mert sajnos már hozzád is lusta vagyok Kedves Naplopóm.

Tegnap épp a Dunaparton esett meg a munkát követő teljesen spontán néhány sör.

- Te csak kettőt vettél?

- Ja.

- Szarházi...

Szeretjük mi egymást.

Let's get this party started!

Kiáltottam el magam tegnap este félrészegen még a a régi albérletben, majd nekiálltam mosogatni. Sikerült kiköltözni/beköltözni. Yaaay.

Pakolászás közben találtam egy zsírúj, bontatlan inget az egyik szekrény tetején, amit még április környékén vehettem. Rövidujjú, úgyhogy melóba no-no, de akkor is tiszta jó meglepetés, hogy eggyel több göncnek kell helyet szorítanom a bőröndökben.

Péntek estefelé egy csillaghegyi sütögetés kellős közepén sikerült picit gúnyosan "sárkányölős-metál" kategóriába sorolnom az épp szóló folk/viking/black/sárká zenekart. Habár kaptam néhány rossz pillantást, de nem lett semmi baj. Kinőttem már ezekből.

Amúgy már 3x is körbefutottam a Margitszigetet. Egyre jobban megy a dolog, most már a vissza-oldalon se szenvedtem egyáltalán, sőt már-már könnyed szaladgálás volt. Időre is javulok, nyilván. Jaj kedden meg gratis Ghymes volt a Clark Ádám téren. Király volt. Utána meg berúgtunk -megintcsak- a Margitszigeten. Király volt.

Maholnap költözöm, az elmúlt egy évben ez a negyedik alkalom, ha jól számolom. Gratulálok Jimmy. Viszont erősen úgy gondolom, hogy a következő költözésnél már a saját kis kuckómba fogok cuccolni. Hajráhajrá.

Ennyi.

Ma valahogy megütött, el is tökéltem magamban, hogy ide szépen kifejtem. Én nem azért iszom (amikor ténylegesen dedikáltan iszom) hogy társaságban megfeleljek, vagy hogy fesztelenebb legyek, hogy butaságot csináljak, hogy másnap nevessek, hogy bla-bla-blablabla. Én azért iszom, amikor dedikáltan iszom ....

Ki nem szarja le. Valami olyat akartam írni, hogy a lényeg, hogy azért szeretek inni (akár egyedül is) mert teljesen érzem, hogy más vagyok ("belémmásszon az ördög"), bla bla ki érdekel. A lényeg az, hogy szeretek önfeledt lenni és élvezni azt, hogy nem magam vagyok 2-3 órán át. De persze közben egy ilyen kibaszott pinablogot írok a helyett, hogy menne tovább a Fu Manchu, vagy a Kyuss, a Tool, akárki. Csak ne egy kibaszott pinablogon töltsem már el azt a kevés időt, amikor végre egyedül vagyok, semmi dolgom, és élvezem a zenét.

A héten Fu Manchu-ra kaptam rá. Nagyon. Ma este már nem kell más, csak 40 perc California Crossing és 7 deci Bikavér Simontól.

Kisfőnök három hét Európa után hazautazott. Hétfőn bármi köszönés nélkül:

- Spill me some good news. /utalva a folyamatban lévő projektünkre/

- Haha. Now that you're gone weather is excellent in Budapest.

- I know how it was last week, so don't brag, haha.

Ugyebár amíg itt voltak a feleségével, végig esett.

Csak benyomtam azt a félhomályt. Kitöltöttem egy bő pohár Ballantine's-t, és megy az album, már a Demon Cleaner.

Hát basszameg, ha holnap nem lenne munkanap akkor kurvára fognék még egy üveg (jó) bort és simán lenyomnám a Welcome To Sky Valley maradékát. Fotelba süppedve, félhomályban, egyedül. Mert ez egyszerűen fasza.

Amúgy persze nyilván épp Kyuss az atyaúristen.

Egyébiránt pedig New Orleans Is A Dying Whore.

A Die Antwoord koncert egyébként kibaszott profi volt. Ennyi. Pontosan ugyanazt lehetett kapni, mint amit várt az ember. És pontosan ezért kurvára jó is volt. Voltak táncosok, volt közönség hergelés, volt jumpmadafakajumpmadafaka, volt két méter magas evil boy bábú, volt minden. Bennem is volt 6 deci kékfrankos meg kb 3 deci juhfark, de ez így pont jó. Jól éreztük magunkat, nna.

A hét remek reakciójára egészen vasárnap estig kellett várni, amikor is volt kollégiumi szobatársammal a Gellért hegyen a következő kétsoros zajlott le:

- Szeretem a lányokat akik futnak. Gondolnak a testükre.
- Óóóó. Én is gondolok a testükre!

Ugyancsak tőle pár deci bor és pálinka után, lefelé ballagva a hegyről:

- Én be vagyok baszva, az előbb még komolyan azt hittem, hogy itt ülnek ketten.

Mutatott rá a töküres padra.

Az előző végére a "Mozgok eleget így is..." után még majdnem odaírtam, hogy "úgyhogy lelkiismeretfurdalás nélkül iszom most a sörömet."

Hát basszus mikor érdekelt engem, hogy sokat/keveset/rosszat/jót iszom-e basszameg. Úristen hova haladok. Két hónap múlva Rubint Réka videókat fogok posztolni, ha így megy tovább.

Igencsak írhatnék neked sűrűbben Kedves Naplopóm, nemdebár?

Annyi minden volt, nem is tudom hol kezdjem, úgyhogy inkább frappánsan kihagyunk mindent, haha. Indiai-amerikai kisfőnök lelépett, viszont őszintén nagyon-nagyon kurvajó volt, hogy itt volt. Rengeteget tudtam tőle tanulni, kérdezni, amit telefonon/chat-en macerás lett volna és csapat budapesti maradéka (2 fő) tuti nem tudott volna megválaszolni. A meló is egyre érdkesebb, igaz sajnos van bőven, szóval egyik szemem így, másik úgy. Legalább adnak pénzt, úgyhogy a pofámat befoghatom.

Tegnap este életemben először körbefutottam a Margitszigetet, yaaaaaaaaaay. Igaz közben az északi csücsöknél megálltam a kisparkban nyújtani/gyúrni (haha), na de legalább ez is valami. Soha nem futottam még ennyit egyben mióta a nagyvárosban élek. Jaés a margitszigeti futópálya kurvajó. Alig éreztem a lábam, nagyon kényelmes. Ma ki akartam menni megint Szentendrére (nem volt elég a múltheti egy defekt), de mivel háromnegyed kettőkor keltem fel, meg amúgy is kurva meleg volt inkább csak egy Moszkva-Jászai-Megyeri híd-Moszkva kört tettem. Mozgok eleget így is.

Csak kitekertem. Esni ugyan nem esett, de Szentendréről kifele menet összeszedtem egy defektet a szép új első kerekembe. Okosan nem vittem se foltot, se pótbelsőt, ráadásul mindez vasárnap este 6 körül, úgyhogy némi szervízkeresgélés után inkább felszálltam a HÉV-re. Pedig igazán elfért volna még egy 30-40 km a lábaimban.

Ma délután bicajozni akartam menni. Még jó hogy nem akkor kezdett el zuhogni amikor félúton vagyok Tahitótfalu és a Moszkva közt. Pénteken igencsak bebasztam. Hugommal megyünk Die Antwoord koncertre. Előtte beborozunk.

Péntek este fél nyolckor hagyom el az irodát és ez elégedettséggel tölt el. Egyre érdekesebb az amit csinálok. Nameg így is elcsaltam egy fél órát a munkaidőmból. Muhaha.

Két hétig itt nyaral dolgozik nálunk az egyik indiai (de már USA-ban élő) arc. Plussz ha már ide kellett jönnie céges pénzen repülni és aludni, elhozta magával a feleségét is. Utána nyomnak még egy egy hetes európai turnét ketten, igaz azt már nem a cég AMEX kártyájával. Így kell ezt csinálni. Tegnap este meló után elmentünk* velük egy indiai étterembe. Én közepesen csípőset kértem, ami nyilván kurvára csípős volt. Az ő mércéjükkel persze "Naah, this is not even spicy..."

*Mi hárman, a kb 20 fős csapat budapesti része.

Szia Kedves Naplóm, rég láttuk egymást.

Hétfőn egyébként egy orosz post-rock zenekar különösen családias koncertjén voltam valahol a világ végén közvágóhíd környékén. Ez azt jelenti, hogy a zenekarral együtt talán 20-an voltunk egy maximum 20 nm-es szobában, vagyis próbateremben. Szerencsére volt olyan underground az esemény, hogy se pecsétet, se karszalagot nem kaptunk, ellenben a jegyszedő srác minden belépőt váltó csuklójára rajzolt egy egyedi dinót. A terem oldalában 4-5 könyvespolc volt, tele mindenféle irományokkal. A csapos is meglepődött, amikor egy ismerősöm megkérdezte tőle, hogy lehet-e kölcsönözni... Lehetett, csak becsületesen meg kellett ígérnie, hogy majd visszaviszi :)

A munkahelyemet is egyre jobban kedvelem. Lépjünk túl azon, hogy így nyáron egyre-másra szerveződnek a cég által fizetett dolgozói összejövetelek, "fun day"-ek. A tegnapi kellemes meglepetés az volt, amikor megkérdeztem főnökömet, hogy mennyire lenne gond, ha ma otthonról dolgoznék:

-Are you able to remote in?

-Yes, done it a few times already like when the Budapest office moved.
-Sure, it's no problem.

Úgyhogy nem kellett ma inget vasalnom. Már ezért megérte.

Tegnap is sikerült kicsit megmutatni ezt a bulizás dolgot. Most az a projekt, hogy mielőbb munkaképes állapotba szedjem magam. Nem lesz könnyű.

"Habár én hétfőn mutattam meg Budapestnek, hogy tudok még élni."

Szerintem ilyen szépen még sohasem írtam le azt, hogy bebasztam mint a szar.

Erősen be vagyok bambizva épp. Faith No More az atyaúristen, biciklizni király, a körszakáll buzis (no matter what), a hely, ahol dolgozom, meg considerably király. És persze mindenki party-pooper rajtam kívül.

Ezúton szeretném tisztázni a dolgot, mielőtt még további félreértések/tévképzetek adódnának:

Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van. Városi bicajom van.

Kevés dolgot szánok jobban így VOLT fesztivál környékén, mint amikor az épp fesztiválozó ismerősök -emberfeletti fantáziájukról tanúskodva- kéretlenül is a világ tudtára adják hogy: "van, VOLT, lesz"; "hát akkor ennyi VOLT".

Szánlak titeket, mert a helyett, hogy buliznátok a telefonjaitokat nyomkodjátok. Szánlak titeket, mert nálatok ez a buli része.

Email váltások ex-szobatársammal. A téma mi más lenne mint.

"Holnap is jónak tűnik nekem. Szolid legyen vagy kevésbé szolid?"
"Akartál egy bebaszósabbat. Na az legyen szerintem holnap :)"
"Oké, de csak szolidan bebaszósabbat, mert másnap dolgozom :( Vigyek pálinkát?"
"Ja! :)"

Milyen okos vagyok, hogy a diéta mértékletesség jegyében rizzsel eszem az ebédem kenyér helyett. Az ebédem, ami két tisztes szelet sült szalonna + egy szelet pácolt karaj. Újfent gratulálok Jimmy.

Koraeste fogtam magam és kitekertem a világból Szentendrére. Nem is mentem rossz tempót, nagyjából 17:50 körül indultam és 21:37-kor már ismét az internetet bújtam. Ebbe a szűk négy órába belefért még két nassolós megállás, pár eltévedés, sorbanállás a Sparban és persze egy sör a dunaparton.

Igazából lassan két hete nekem minden nap szombat. YOLO van.

Na megvolt az első spiccesen hazatekerés is. Yay.

Lassan kezd pont olyan hosszú és keszekusza lenni a vizes hajam, hogy simán beugorhatnék egy Dragonball részbe szereplőnek.

Délben okosan nekiálltam chillis babot csinálni konzervnyitó és sör nélkül. Azért szerencsére mielőtt rádobtam volna a hagymát a tűzre eszembe jutott, hogy valami nem stimmel és orvosoltuk a dolgot. Ja és jól sikerült a cucc! Pedig általában a chillis babokat el szoktam rontani valamivel mindig, de most király lett. Apró örömök.

Na kipróbáltuk a katicát, újra suhanunk. Nem volt pont olyan felni a szervízben, így most elől egy hangyányival kisebb van mint hátul, de egyáltalán nem para. A hátsóban nem olyan vészes a nyolcas, úgyhogy egyelőre maradt úgy ahogy van, habár ha lesz pénzem lehet cseréltetek ott is. Egyelőre most így tetszik a cucc. Kéne valamerre menni hosszabb távot is.

Simán, bármiféle megerőltetés nélkül meg tudok enni fél kiló sült húst magában, kenyérrel. Ezért aztán érdemes volt tegnap futni, ha este nyolckor vacsira ilyeneket tolok.

Igencsak elhanyagoltam mostanában a futást, igaz helyette bicikliztem, falat mászok, kosarazom és otthon is tornászom picit, szóval még talán meg tudok állni a két lábamon, nem gurulok el. A sörözéseket persze nem hanyagolom el, tudniillik csütörtök óta YOLO van, és itt nem a tegnapra gondolok ugyebár. Úgyhogy ezentúl, mivel még mindig nem vagyok teljesen versenysúlyban minden elfogyasztott fél liter sör után kell futnom egy km-t. Minden 2.5 deci bor után egyet, minden két tömény után egyet.

Vagy elkezdek újra rendesen futni, vagy leállok a rock&roll-al. Win-win.

Mutoid Man az atyaúristen épp. Amúgy bíztam benne, hogy ma nem iszom semmit, de azért bennem van 4 rendes körte, 4 deci bor, meg egy másfél sör, de csak hogy lecsússzon az egész. Talán ideje lenne komolyan venni a fogyókúrákat és társait.

Az a durva, amikor felnő az ember annyira, hogy első körben Linkedin-en stalkerkedik mások után.

Most, hogy normálisan átnézem a bringát, úgy néz ki sajnos nem csak elől, a hátsó kerékben is van egy nyolcas, igaz az talán még elviselhető. Viszont az első fék nagyon ellazult, a kerék is csálén áll és basszus még ki se tudom szedni, mert ahhoz pont nincs megfelelő kulcsom itt. Pedig igazán tudnám a pénzemet másra is költeni, de most majd legalább vigyázni fogok rá, mert baromira nem hiányzik a pénztárcámnak még egy ilyen.

Jaj, mondjuk másrészről megemlítettem a Kisfőnöknek, hogy amúgy ráérek nyáron, if you're in need of manpower, tudok fulltime dolgozni. Nem akarom nagyon elkiabálni, de az a válasz, hogy yeah, sounds good... I think Bigchief already approved this, I'm sure we can find some work for you talán bizakodásra ad okot. Szóval lehet nem csak felnicsere lesz, hanem új bicikli valami komolyabb szervíz is.

Ami nyugtlanságra ad okot, az a továbbra is kitartó, immáron fekete féltenyérni folt a combomon. Igaz persze tegnap elmentem így is kosarazni, nem rokkantam bele a dologba, de azért zavar, remélem nem csesztem szét ott semmi izmot.

Sikerült felavatnom a bringámat, ugyanis tegnap délelőtt kitekertünk Fótra mászócipőt venni. Odafele suhantam, visszafele is egész addig, amíg valahol Dunakeszi környékén a bicikliúton telibe nem trafáltam egy derékig érő kisoszlopot. Az oszlop persze piros-fehér csíkos volt, így alig tűnt ki a kék betonból a déli napsütésben. Gratulálok Jimmy.

Kerék megáll, lendület megmarad. Bicaj borul, nameg vele én is. Átestem az oszlopon, a bicaj meg utánam, a fejem fölött. Ehhez képest megúsztam néhány horzsolással meg egy otromba nagy lila folttal a combomon. Szegény kerékpárom elején a fék, lámpa, kormány, minden elállítódott, nameg lett egy szép nyolcasom a felniben. Azért sikerült hazagurulni vele. Ha lesz időm ma megpróbálom helyrehozni, de a felnivel akkor se tudok mit kezdeni, muszáj elvinnem valaki hozzáértőhöz.

Mindenesetre csak hazaértem egyben. Benéztünk még a Millenárisra túlárazott hamburgert enni és finom sört inni. Este meg egy nagyon aljasnak induló, de szerencsére veszélytelen sörözés keretében kipróbáltuk a Tündét is végre. Nem csalódtunk. A Tünde pont azt a hangulatot adta, amit az ember egy olyan helytől várna, ahol három sör is kijön 650 forintból.

Végülis nem lett semmi a tegnapi magányos borozásból. Még dolgoztam (péntek este negyed hétkor), mikor hívott haverom, hogy a Deákon Cseh Sörfesztivál van. Oké.

Kellene lassan megint nyomnom egy fotelba süppedős félhomályban borozós estét, mert annyi minden van amit le kellene írnom neked Kedves Naplóm, csak valahányszor nekiállok, kirepülnek az ujjaim közül a gondolatok. Holnap este mondjuk? Úgyis olyan rég hallgattam már Pink Floyd-ot.

Nem gondoltam volna, hogy valami kis simatökű magyar zenekar képes ilyen király zenét játszani.

Évek óta az a kedvenc hobbim, hogy minél változatosabb módokat találjak arra, hogyan szúrhatom tökön magam. Akár egymást követően többször is, hogy igazán érezzem. Utána mindig fogadkozom: na ez volt az utolsó! Mostantól majd odafigyelek! Majd szorgalmas leszek! Majd így! Majd úgy!

Na, ez volt az utolsó. Haha.

Ahogy tavaly, idén is megfogadtam: ha nyeri a döntőt a Spurs, veszek egy Gino' mezt. Hát, pénzem azóta se nagyon lett rá, de hát most már muszáj lesz. (Ugyanitt: vuhúúúú!)

Teljesen leszarom, hogy foci VB van.

Annyi minden finomat főztem (és fotóztam is egyúttal) az elmúlt 1-2 hétben, hogy igazán fel kellene élesztenem már a kolikonyhát. Közben viszont annyira nincs kedvem hosszan írogatni, hogy éppen mit mivel kavarunk a serpenyőben, hogy már ebből se lesz soha semmi. Pedig isten bizony finomak, még ha néha csak egy szimpla hidegtálat főzök össze magamnak, akkor is.

Meg úgy általában sajnálom, Kedves Naplóm, de kurvára nincs erőm írkálni. Igaz javarészt úgyis csak picsognék, hogy kurva meleg van (ez még nem baj) és francnak kell ingben járkálni a munkahelyemre (baj), francnak sincs így kedve tanulni (baj), francnak sincs blablabla noonecares.

Ismét van biciklim Budapesten. Eszméletlen jó volt tegnap este 10-kor feltekerni Kelenföldtől ide a Moszkváig. Nyilván a Gellért tértől végig a dunaparton, kit érdekel, hogy másfélszer hosszabb így az út. Soha nem voltam oda az országúti bicajokért, vigyázni kell rájuk, nem lehet odacseszni bármelyi útpatkának, stb. Cserébe persze még úgy is simán suhantam, hogy meg voltam pakolva jó 10 kiló cuccal (plussz az én húsos csülkeim). Mondjuk azért el kellene vinni szervizbe valamikor, átnézetni minden rendben van-e, meg talán le is kellene festenem citromsárga-rózsaszín csíkosra. Jaés Donald kacsás dudám sincs még rá, de ami késik, nem múlik. Kezdődik a pimp-my-ride projekt.

Tegnap egy kicsit úgy buliztam, mintha nem lenne holnap. Ma viszont felébredtem, és hát van, másnap van. Nagyon elkapott valami tegnap. Feltehetően az, hogy otthon vagyok, öten is összejöttünk a régi társaságból borozni, rohadt jót dumáltunk. Talán segített rajta az az egy kancsó Kékfrankos is, nameg az utána következő 3-4 sör. Meg a Beastie Boys lent a Deep-ben, de ott már minden mindegy volt.

Hát, maradjunk annyiban, szerencsés, hogy nem biciklivel mentem a tegnapi 'sörözgetés'-re.

Azt se meséltem, hogy pont szombat délután -miután hajnalban panaszkodtam arról, hogy nincs egy göncöm se- sikerült találni három(!) király inget, meg egy fekete gatyát is. Az egyiket, amelyik ilyen türkizkék-szerű (amúgy nyilván mindhárom kék, mégis milyen legyen) ma vettem fel először és az elbaszott színéhez képest meglepően kurva jól áll*. Hosszú percekig páváskodtam benne az előszobai tükörben. Szerencsére napközben mások is megjegyezték, hogy csinos az ing, úgyhogy talán még nincs teljesen szétcseszve az ízlésem.

*Magamhoz viszonyítva, a lehetőségekhez képest.

Azon már meg se lepődöm, hogy mikor mentem le az Interspar-ba, a kiskapuknál ösztönösen vettem elő a belépőkártyámat. Talán jobb ha máskor nem maradok negyed nyolcig az irodában.

Amúgy most éppen Yusef Lateef az atyaúriesten. Sűrűbben kéne gyakorolnom. Sokkal.

Amúgy

Kurvára nem emlékszem a régi blogolos jelszavamra, de igazából az email címre se, amivel regisztráltam anno, szóval valszleg 80 évesen nem nagyon fogom már azt olvasgatni hogy akkor épp miket műveltem. IJ, veszett több is Mohácsnál.

Annyira vártam a szombati Akua Naru koncertet, hogy végül el se jutottam oda. Kezdésként megnéztük az Óriást a Szabadság téren, aztán véletlenül megittam közben két sört, utána egy üveg bort és tökvéletlenül máris a dunaparon aztán a deákon sörözünk. Sajnos a vége nem volt ilyen vidám, szegény hugimat keltegettem hajnalban, hogy segítsen már kiigazodni Budapesten.

Tegnap meg na végre Maiden volt. Iron Maiden basszameg. Vártam mint a kurvaélet és ezzel szemben akkora turn-off volt, hogy csak na. A zenekarral igazából nem is volt semmi gond (ok nem játszották a Hallowed Be Thy Name-t, ez megbocsáthatatlan), de úgy összességében na, ennél sokkal-sokkal többet vártam. Tanulság: ne menjünk úgy kurvanagy zenekar kurvadrága koncertjére úgy, hogy már előtte kétszer is láttuk.

Arcom, amikor meglátom torrentben az új Die Antwoord album dalcímeit. A teljesen szétcseszett zenei ízlésemnek megfelelően ezt pont akkor, miközben Sonny Rollinst hallgattam. De már nem sokáig.

Game 6, félidőben Pacers -26 pontban, nem örülök. Ha már ilyen kurva sokáig ébren maradtam, legalább lehetne izgalmas a meccs.

Annyi mindent meg kellene írni, de hát kinek van erre ideje ebben a rohanó világban. A múltkori Coup koncert kibaszott jó volt. Ha fele olyan király lesz a ma esti Akua Naru, már wow. Kellene inge(ke)t vennem, de nem találok normálisat, szomorú a világ. Főztem hétfőn meg kedden is. Hétfőn közepes, kedden a maradékból finomat! Lesz Die Antwoord meg Morcheeba Szlovéniában! Pont annyira lenne kedvem menni, amennyire messze is van sajnos.

Jaés el is felejtettem: már majdnem hat éve írom ezt a szart!

Borotválkozás közben egy hirtelen mozdulattal véletlenül belekaptam az (amúgy nyilvánvalóan gyönyörűszép, sűrű) hajamba. Gratulálok Jimmy. Szerencsére nem látszik.

Ugyanitt: ha valamit kurvára nem szeretek, az az, hogy minden nap ki kell vasalnom az aznapi ingemet. Mosogatni is gyűlölök, de azt legalább tudok. Viszont vasalás téren totális antitalentum vagyok.

http://www.zooborns.com

Cukiság overflow.

Oké, nem a Rózsadombon lakom (habár nem messze tőle) és nem is egy tip-top alig 10 éves társasházban, de azért az akkor is meglepett amikor az ajtón átérve a kapualjban egy alvó hajléktalant találtam. Rendesen pokróc leterítve, takaróval bebugyolálva, égő cigi még a kezében.

Néha sajnos akkora hisztis pina vagyok, hogy csekkolnom kell, minden rendben van-e még a nadrágomban.

Na akkor most a tejivásról, Kedves Naplóm.

Igazából most eszembe jutott, hogy ezt itt már részleteztem. Annyi változás viszont történt, hogy a 2014-es "YES MAN" év alkalmából májusban újra kipróbáltuk a dolgot és hm. Az eredeti cél az volt, hogy év végéig havi 1 liter tejet meg bírjak inni. Ehhez képest az elmúlt szűk négy hétben lenyomtam kb 4 litert. A végén még nagyra fogok nőni meg erős csontozat meg minden. Csak egy laza 20 évet késtem a dologgal.

El is felejtettem milyen király tökegyedül, a félhomályban otthon borozni.

A héten itt volt a csapat főnöke amerikából. Igazából pont olyan benyomást keltett, mint vártam. Ma én is sorra kerültem nála, beszélgettünk egy 20 percet az eddigi tapasztalatokról, közép- és hosszútávú tervekről, stb. Végülis szimpatikus a hely, nem tagadhattam le. Utána közvetlen manageremmel is dumáltunk kicsit chat-en.

-Although working 40 hours a week does not sound too good. Dunno how you grown-up people can handle it.
-Haha... Depends on how badly you want the $$$$$.

We're from Oakland, California and we're here to fffunk!

Annyira péntek hangulatom van már kedd este óta. Cserébe munka az van bőven, tanulni is kellene, ezt is kellene, azt is kellene.

Okosan megbontottam egy üveg bort így koncert előtt. Amúgy egész nap két sonkás-uborkás-paprikás-paradicsomos szendvicset ettem, szóval jó estének nézünk elébe. Olyan rég voltam már egyedül koncerten, pedig régen milyen jókat tudtam bulizni így is (sőt). Majd kiderül mi lesz ma.

Dilemma is over, megvettem a kombinált jegyet. Most már csak el kell vonszolnom magam az A38-ra.

Nade ma mentünk mászni! Igaz kurva nehéz volt összeegyeztetni, végül csak sikerült. Hiszen arra van az embernek ideje, amire szakít. Mivel múlt alkalommal rommá szakadt a csinos 800 forintos fekete-fehér kínai tornacipőm, ma direkt béreltem helyben egy mászócipőt. Hát, a 45-öset alig tudtam felhúzni a pirinyó kis talpacskámra és még ez is kurvára szorította a lábujjaimat. A szűk másfél óra alatt is háromszor kellett levennem, hogy végre folyjon némi vér az ujjaimba. On the other hand, tényleg sokat számít: sokkal jobban lehet vele lépni, kapaszkodni, mint egy egyszerű simatalpú tornacipővel.

Holnap pedig The Coup az Artemovszk 38 áruszállítón:

Két-három hete még azt sem tudtam, hogy eszik-e vagy isszák. Akkor jött az infó, hogy lehet erre meg az Akua Naru (!!!) koncertre közös, kedvezményes jegyet venni. Hmm. Na most ott tartunk, hogy ez bizony kurvajó, de az is kurvajó lenne, ha végre lenne egy estém a héten, amikor 9-re otthon vagyok. Dilemma dilemma hátán. Végülis úgy is fel lehet fogni, hogy ha az Akua Naru (még mindig !!!) egy lock nálam (az), akkor a helyett, hogy csak arra vennék jegyet, vehetek még +500 forintért egy európai call opciót a Coup bulira. Csak azért erre felírni egy Black-Scholes-t elég macerás lenne. Agyamra mentek ezek a szarságok.

Az a rohadt terem már megint zárva volt, úgyhogy mérgemben kénytelen voltam elmenni futni. Okosan megint mindent az utolsó pillanatokra hagyok, holnap egy perc szabadidőm se lesz egész estig. Az adóbevallásomat tegnap akartam megcsinálni (sajnos amúgy nem lesz egy bonyolult ügy), inget+nadrágot szombaton kellett volna vennem, dolgoznom meg múlt héten, de hát akkor ellógtam egy napot, úgyhogy ezt most bepótoljuk.

Csak behúztuk azt az ötödiket is. Holnap pedig újra mászás! A végén még büszkén fogok monokinizni idén nyáron.

Hosszú idő után először lesz meg újra a heti öt sport, ha sikerül ma este elmenni labdázni. Szorítsunk.

Izomláz a hátamban! Falmászás yaaaaay!

Amúgy kurva szarul ment, haverom két fallal is többet nyomott, úgyhogy igencsak össze kell kapnom magam.

Faszom, faszom, faszom, faszom, faszom. Faszért nem tanultam akkor amikor kellett volna.

Egyébként ha már előjött: http://www.reasonsmysoniscrying.com

Jaj-jaj. Sikerült egy-két iskolai hírrel igencsak tönkrebaszni a hangulatom. És persze nem hibáztathatok és nem is hibáztatok senkit, csak már megint milyen kurvára lusta voltam. Ha valaki, akkor én értek ahhoz, hogy hogyan kell az embernek tökön szúrnia magát.

Fene se gondolta amúgy, hogy vasalni ilyen kurva nehéz. Tartott vagy 20 percig amíg az első ingemet többé-kevébé normálisan rendbeszedtem, aztán csak melóban vettem észre, hogy a hátánál simán gyűrött. Aztán az ujjakon gombokkal szarakodni, nameg a gallér élei...

Na Kedves Naplóm, nem is tudom hol hagytuk abba legutóbb, próbálom felvenni a fonalat.

Ügyesen megcsináltam a csirkecombokat még kedden. Hagyma is, krumpli is pont jól sikerült mellé, úgyhogy ilyet nyomok majd még élesben is, mert még én se tudom nagyon elrontani. Tündéri lakótársam olyan aranyos volt, hogy csinált szerdán tiramisu-t. Igaz vagy két hétig kellett cseszegetnem, hogy végre legyen (tudniillik elbizakodott, hogy ért a dologhoz), de na csak csinált végül és szvsz elég király is lett.

Közben persze nem csak eszem, iszom mozgok is. Pénteken végre sikerült egyben megállás nélkül lenyomni két Vérmező kört és még a lábam is alig-alig fájt csak. Ok ez kurvakevés, de na, nem mozogtam egy jó fél évig egyáltalán. Ma voltunk mászni, töküres volt a terem, úgyhogy a felügyelők végig a mi bénázásunkat figyelhették.

Jaés újra iszom tejet! De erről majd később, mert megér egy külön misét.

Csak elmentünk borozni a Deák térre, ahol pont épp mögöttünk labdáztak a kissrácok, de még este 9:30-kor is, pedig akkor aztán már tényleg alig lehetett látni a gyűrűt. Szóval elhivatottság, minden elismerésem a kissrác felé, aki kitartott addig. Aztán persze meghallottuk, hogy az egyik épület tetejéről a '90-es évek legjobb Z+ slágereit nyomják. Több se kellett, már másztunk felfelé, de sajnos zártkörű buli volt, az igazi partiarcokat nem engedték be. Persze alább nem adhatjuk, úgyhogy irány a Yellow Zebra, amiről ugyan nem tudtuk, hogy most épp jó buli van-e ott, de legalább azt se tudtuk, hogy pontosan hol van. Szerencsére talpraesett fiatalokként rátaláltunk és baszki.

A Yellow Zebrában a Suba Attila & SoulFool Band zenélt. A produkció tökéletes volt, őszintén ajánljuk bárkinek, aki szereti a zenét.

Annyira le lett törve a hangulatom azzal, hogy végre itt a kurvajó idő, megbeszéltük hogy megyünk ki a szabadba fehérborozni, erre mindenki lefújta egy fél órával előtte. Én meg itthon búslakodom egy üveg bontatlan borral.

Egész nap nem ettem mást, csak délre a még tegnap estéről megmaradt csirkecombokat krumplival (végül megcsináltam és kurvajó lett!), meg egy csokit meló közben és nem is voltam éhes. Erre most elkezdek direkt alaposan megkent sós-vajas zsemlét enni. Ügyelek az étrendemre, ja.

(BTW életemben soha kóstoltam még finomabbat annál mint amikor egyszer 7-8 éves koromban nagymamámnál voltunk és enni kértem, de nem nagyon volt sokminden otthon és kaptam három szelet finoman megsózott vajas kenyeret. Na annál finomabbat még ténlyeg nem ettem, tele volt szeretettel.)

Útközben a munkahelyem felé tudatosult bennem, hogy lassan már három hónapja ugyanazon a helyen dolgozom, valami gond van. Ráadásul önéletrajzom sincs sehova elküldve, úgyhogy esélyes a helynek még legalább 2-3 hónap. Milyen job-hopper leszek én így?

Másrészt: ma éppen Curtis Mayfield a legkirályabb ember aki valaha hangszerhez nyúlt. Lassan annyi zenét linkelek ide, egyszerűbb lenne oldalra berakni egy lejátszási listába az egészet. És milyen király lenne! Évek múlva visszahallgathatnám, hogy változott az ízlésem!

Már szombat óta alaposan ki van tervelve, hogy mit sütök (zöldfűszeres-pácolt csirkesombok, mellé héjában sült burgonya, pirított hagyma), de csak nem veszem rá magam. Most is itt ülök a monitor előtt, pedig ma már muszáj lesz megcsinálni, de hát baszki, már este 7 van. Mire kész leszek legjobb esetben is lesz fél 9, olyan későn meg már nem szabad enni.

Mi a fasz történt velem, hogy ilyeneken aggódom?

Do the chair know we gonna look like some punk-ass bitches out there?

Hugom végül csak ellátott némi diétázós tanácsadással:

Már szerdán lebeszéltük, hogy ma délelőtt megyünk mászni. 11-re odaértünk, erre zárva a terem. Pedig direkt felhívtam őket, hogy nyitva lesznek-e. Fasza. Mérgünkben megittunk két sört a Szonátában, ahol a kisasszony nagyon ajánlgatta a rövid akciókat, de ettől így a déli napsütésben inkább eltekintettünk. Most meg mérgemben megyek futni, ha már mászni nem tudok a héten.

Péntek esti party hardként otthon punnyadok a TV előtt és a kettőkor kezdődő Thunder - Grizzlies meccset várom. Viszont a nagy hír az az, hogy mindeközben a királyi kettesen rátaláltam a Bin-Jip A38-as koncertjére. Ez fasza zene, ajánlom.

Még múlt héten ráírtam hugomra, hogy ajánljon valami diétás étrendet, vagy tudja a jó ég mit, de a lényeg, hogy egészségesebben egyek. Szolidan kiröhögött, azóta se írt semmit, úgyhogy jobb híján igyekszem magam megoldani a diétázásomat. Tegnap például ez volt az ebéd:

Ez itt kérem 20-25 deka főtt, majd utána serpenyőben pirított krumpli, alatta egy jó fej apróra kockázott, alaposan megpirított vöröshagyma, alatta magyaros pácban egy szelet császárszalonna és egy jó szelet tarja. Alatta tányér, mosógép. Az öt szem koktélparadicsom persze nem illik a képbe, de találtam a hűtőben, úgyhogy miért is ne.

Már igencsak meg kéne borotválkoznom, nem szokás így az irodába járni. Aztán eszembe jutott, hogy ma van a hét utolsó munkanapja és ha ezt a napot kibírom így, akkor egész hétfőig is lehetek még kamionsofőr.

Millenáris parkba kiülős, fröccsözős idő van. Hajszálpontosan. Borom, az nincs.

Még mindig meglep néha, hogy milyen kurva jókat tudok bulizni bármelyik random este, mindenféle előkészület nélkül, vadidegenekkel is. És még mindig tudom fokozni.

Noszóval. Én sokmindent csináltam már és tényleg nem nagyon lehet meglepni, ha másnapról van szó, de egészmogyorós milkát még határozottan nem bányásztam a fogaim közt másnap reggel. Ugyanitt: nehezen megy ez az egy hónapig nem iszom dolog. Ugyanitt: az is milyen durva, hogy megöregedtem annyira, hogy már azt figyelem, van-e eljegyzési gyűrű a lányok balján vagy sem.

Még jó, hogy megbeszéltük, hogy szigorúan pontban 8:00, Gellért Pékség. Én késtem egy laza 15 percet, haverom elaludt, úgyhogy 8:30 után picivel már a pékség előtt is voltunk. Utána az ICSA-ban egy fröccsel indítottuk ezt a remek napot, amelyen írtam (illetve inkább nem írtam) egy gyalázatos kisZH-t, végigültem egy rémrossz gyakorlatot és dolgoztam este fél hétig. Friday Night Party Hard.

Egészen kezdek megbarátkozni a munkahelyemmel, sőt -és bár ezt nehezemre esik leírni- még amit épp most csinálgatok az is kezd tetszeni, szóval ki tudja. Habár azért továbbra sem szeretném ezt csinálni hosszú távon, határozottan jobbnak tűnik most is a papucs-képeslap-törölköző értékesítés Mauritius-on, de hát egyelőre ezt dobda a gép.

Esik az eső, nincs net az albérletben, telekajáltam magam a hétvégén.

Vágtázó Halottkémek basszameg! VHK!

Alulról súrolom a 95 mérőmókust.

Szerda este óta nincs net az albiban. Amúgy mint kiderült a net nem csak szar, hanem drága is, mivel nem lehet UPC-t bekötni a házba (ami csak szar, de legalább nem drága). A meló nem rossz, habár másfélszer ennyi pénzért szívesebben csinálnám. És persze továbbra sem ebben a munkakörben képzelem el magam 2-3 év múlva. Kedd este óta nem iszom, egészen május 16-ig. Igencsak tanulni kéne már megint, de valahogy a motiváció még mindig nem talált meg. Ja és mozgok! Egész intenzíven, úgyhogy kurvára remélem, hogy majd 5-6 óra múlva, amikor otthon leszek és ráfolyok a mérlegre, 95-nél nem fog többet mutatni. Szerdán voltam újra mászni, irtózatosan kurvajó volt már megint. Hasonló mértékben voltunk még mindig bénák, de hát ez van. Viszont utána egész este fájt picit a kulccsontom, talán meg kéne nézetni egy orvossal és egy approve-ot szerezni a mászásra.

Szerintem öt hónappal előre még egy koncertre sem vettem jegyet.

Azért töltöttem magamnak még két decit. Nehogy véletlen rosszul aludjak ma este.

1, Okosan megbontottam a maradék egy üveg boromat, de okosan csak kb két decit töltöttem, majd vissza a dugót és most újból a polcon hever. Így jó lesz. És nem is rossz ez a bor!

2, Ráírtam haveromra, hogy menjünk újra mászni, erre kb fél perccel később, ettől teljesen függetlenül felhív, hogy menjünk újra mászni. Mi ez ha nem az őszinte férfiszerelem, LOL. Kurvára hiányzott a falmászás.

Ha eljön idén a Scooter bárhova kishazánkba, én oda megyek. Ha a Balaton Sound-ra jönnek, még oda is. Kell a düpdüptüp.

Jaj, azt nem is mondtam Kedves Naplóm, hogy végre voltam újra mászni! Nagyon szarok voltunk, a földbe alázott minket a megjegyzéseivel a felügyelő kisasszony, de iszonyatosan jó volt. Egy szűk órát bírtunk, de nem is számítottunk többre ekkora kihagyás után. Tudjuk, hogy kell még 3-4 alkalom mire úgy* fogjuk bírni, mint régen.

*Ami még mindig a nevetségesen szar kategória.

A mai napot a gyárban az alábbi szégyentelenül asztalontáncolós válogatás kísérte végig:

Sokminden van, de a lényeg az, hogy nyilvánvalóan rajtam kívül mindenki party pooper. Ebben a kurva városban nem lehet találni olyan embert aki előbb-utóbb ne mondaná azt, hogy "oké akkor én innen már inkább csak hazamegyek".

Elég sokat ittam az elmúlt 2-3 hétben és ennek ellenére szerencsére nem volt semmi teljesen vállalhatatlan megmozdulásom. Szóval tök jó. Viszont tényleg érzem hogy ez picit most már sok, úgyhogy megiszom még hétvégén azt a maradék két üveg boromat, pénteken elmegyek sörözni, vasárnap meg koccintok bármivel amit lakótársam hoz nekem Prágából, de aztán ennyi most egy darabig. Kisdobos becsszóra.

Telefonáltam ma főnökömmel, akivel amúgy csak 1-2 hetente szoktunk beszélni. Nyomott nekem egy upskillinget, aminek a jórészét már tudtam és használtam is, meg aztán okos seggnyaló karrierépítő opportunista szarrágó fiatalember módjára felvetettem 1-2 ötletet és kérdeztem direkt olyat amit nem tudnék megcsinálni, de majd betrainel rá. Lényeg, hogy ugyan a great-great-en kívül nem nagyon mondott sokat, de érződött a hangján, hogy egyelőre nem terveznek kirúgni. Nem lenne rossz 40 órázni, biztos hogy első fizuból megvenném a Phillips retro boombox-ot.

Mióta az új helyen vagyok kb kétszer olyan sűrűn borotválkozom. Biztos valami tudatalatti megfelelési kényszerem van :(

Mindenki buzi aki most épp részegebb, vagy józanabb mint én. Vagy aki épp bármi más mint én hahahaha.

Lakótársammal egységesen 3/10-re pontoztuk a péntek estét. Hát Flatmate Friday se lesz most egy darabig.

Ha lenne teljesen fölösleges 30 ezer forintom, amit tényleg nem költhetnék semmi hasznosra, most biztos egy Phillips retro boombox-ot vennék. Flawless.

Hajnali négykor törve-leverten egy erőltetett péntek este zárásaként megtaláltuk Budapest vitathatatlanul legkirályabb helyét. Szavakkal leírni nem lehet azt az érzést, amikor lemásztunk a lépcsőn és megláttuk a pult körül ugráló kb 20 embert, míg a kocsma nagyrésze töküres volt. Nyilván youtube diszkó volt, nyilván a legkirályabb 1990-es, 2000-es rockslágerekkel, egyszerűen éreztük, hogy igen, ide haza jöttünk és akármennyire is szar volt a péntek este addig, ez kárpótol mindenért.

Ugyanakkor Doom and Gloom nagyon király!

Ahhoz képest, hogy mennyire vártuk, egész szarul sikerült ez a lakótársas "flatmate-friday". Nem kizárólag az én hibámból.

Újra elkezdtem nézni a drótot. Negyedszerre ha minden igaz, de még mindig messze a legjobb cucc ami valaha mozgóképre került.

Jövő héten kb három év kihagyás után megyek újra falat mászni! Yaaaaaaaaay!

Tegnap reggelim és vacsorám, ma egyelőre csak reggelim egy darab vajas-sajtos-uborkás-paprikás-erőspaprikás-mustáros zseméle volt és basszus elég. És meglepően finom! Szóval most ez a new big thing az albikonyhán.

Azt nem is említettem, hogy múlt héten jött a tulaj faterja, megszerelte a csöpögő csapokat, kicserélte mindkét zárat, örültünk mint a majmok. Erre ma újra szar a heveder zár, pedig maga a zár az full új, csak a reteszeléssel van valami para. Fasza.

A kvázirendszeres közös szociális programjainkat vitatjuk lakótársammal. (Én vagyok a piros.)

-De ne igyunk már mindig. Mi lenne ha egyszer valami mást csinálnánk?
-Milyen mindig? Hetente két megbeszélt közös piálásunk van és a héten még nem volt egy sem... Pedig már hétfő van!

 

Kókuszos-csokis randomtorta. Ronda és finom.

És Massive Attack-re vezetek le. De azért még bennem van a Gellért-hegyre-kimehetnék.

Megittunk egyébként egy pár decit (=a maradékot) a maradék házi borunkból, pár decit (=a maradékot) a hétvégéről megmaradt fehérborból, pár decit (=a maradékot) a hétfőről megmaradt vörösből, meg picit pálinkáztunk. Aztán okosan megbontottam még a ma vásárolt fröccsbevaló rozét így a végére levezetésnek. Most itt ülök egyedül még vagy 5 deci rozévl és nem tudom mi legyen. Gondolom el kéne tanni máskorra okosan. Sure...

Persze egyébként amikor ilyen jól bulizok itthon egymagamban Justice/Rolling Stones/stbstab bármire, akkor hülye leszek visszatenni a polcra a bort.

Az este abszolút felülmúlhtatlan teteje az, amikor véletlen bedobódik egy Die Antwoord dal a lejátszási listámba és hugom -akitől abszolút nem ezt vártam- felkiált, hogy ezt mennyire szereti. Na onnantól kezdve félrészegen tortát sütve ugráltunk Die Antwoord-re egészen eddig amikoris hazament, úgyhogy most már csak én tartom a frontot.

Hugommal tortát sütünk és kicsit már be vagyok rúgva.

A hús jól sikerült.

Visszajött hétvégéről lakótársam, hozott két üveg bort, úgyhogy gyorsan meg is ünnepeltük a kulccsontom, a határozatlan idejű szerződését meg tesója teljesítménytúráját is.

 

Holnap lesz a törött kulccsontom első születésnapja!

Great things are coming in my way

Az a para, hogy elkezdtem meginni az otthonról felhozott saját borunkat, amiben hétvégén húst akartam pácolni. Igaz persze, hogy a husinak elég 2-3 deci is és még van egy bő liter, szóval talán még nem veszett el minden. Ugyanitt: megint rámtört az Earth, Wind & Fire így picit becsípve. Vajon mennyire buzis hogy ilyneket osztok meg facebook-on:

Itt a tavasz és már megint érzem, hogy napról napra egyre rockandrollabb hangulatom és Gellért-hegyen borozhatnékom van.

A nap sikerélménye, hogy úgy érzem ténylegesen megtanultam hogyan kell kinyitni ezt a kurva lakásajtót. Jaés az is jó érzéssel tölt el, hogy majdnem minden dolgommal végeztem így a hét végére melóban. Bízzunk benne hétfőn nem kapok semmi új feladatot a forgószék és a csokiautomata tesztelésén túl.

A nap kellemes meglepetése, amikor bő másfél hónap után felhív valaki a mexikói irodából, aki érthetően beszél angolul.

Igazán kellene venni már egy futócipőt is.

Soha nem voltam nagy ruhavásárló, nyilván. De azért most valahogy jól jönne egy (két) rendes zakó, elegánsabb cipő, két nyári vászonnadrág, meg még 2-3 ing. Ja és perzse futócipő, meg a kosárcsukám is elég szar állapotban van, szóval olyan is kéne. Csak miből. Májusban majd felvetem a főnökömnek, hogy amúgy fulltime is ráérek dolgozni, főleg így nyáron. Mi mást csinálnék. (Addig meg okosan tartalékolom a szabadnapjaimat és ha átvesznek nyárra 8 órába, akkor jól kiveszem egyben az összeset. Muhaha.)

Ja és főzésre se lett még tesztelve az albi, úgyhogy hétvégén valamit alkotni kell. Ha mást nem, palacsintát, indokolatlanul sokat.

Nem tudom miért írok ilyen ritkán magamnak, pedig 20 év múlva még kevésbé fogok elmékezni a történtekre, mint most.

Halad szépen minden tovább. Király az új albi, az icipici szobám, a csöpögő csapok és a nehezen nyitható ajtó ellenére is. Cserébe persze itt van a Millenáris mellett, jóarc a lakótársam, laza a főbérlő (1x sem láttam még) és tök jó érzés minden reggel a 18-assal végigrobogni az egyetemig a parkok közt, dunapart mellett. Ágy még mindig nincs, de már ki van nézve, csak a főbérlői confirm-re várok.

A meló felemás. Egyrészt nagyon király mert ügyes, okos, jól képzett emberek dolgoznak itt (továbbra sem tudom, hogy én hogy kerültem ide, mindegy), vannak érdekes oktatások, stb. Az iroda persze nem olyan tarkabarka laza, mint az SAP-nél, a légkör is szigorúbb, de hát ilyen ez a szektor. Ami jobban zavar, az az, hogy habár foglalkoznak a cégnél nagyon tuti, (számomra) nagyon érdekes dolgokkal is, én pont nem azon a részlegen vagyok és a meló maga néhol elég monoton. Sebaj, lesz ez még jobb is, ha nem itt, akkor legfeljebb elmegyek a szomszédba. Engem meg lehet venni kilóra.

Ami mondjuk nem is lenne olcsó, hiszen még mindig bőven versenysúly felett vagyok, de már legalább araszolok lefele. Nyáron már büszkén fogok monokinizni. Hehe.

Arról nem is beszélve, hogy ugyebár Limp Bizkit is lesz és és és Iron Maiden is. Viszont ennyi pénzem nincs, jaj!

Hoppá!

Azért azt hozzá kell tenni, hogy ágyam, az nincs és egy kinyithatós matracon alszom szombat óta, de azért persze király Buda. Viszont tök jól mutatna egy galéria, úgyhogy ezen megy az agyalás  (nincs mérőszalagom és nem tudom lemérni, hogy hogy férne be, kéne szerezni - too much information, I know) a szobában, csak hát azt valahonnan meg is kell venni. De tényleg pöpec lenne galériával. Icipici, de pöpec.

Ráadásul olyan ügyes és okos voltam, hogy a bor felénél stoppoltam, szépen visszadugtam a dugót és ma van még egy fél üveg borom is és másnapos se vagyok. So much win for yesterday.

Visszaköltöztem budára, fákkjeeee.

Ugyanitt: délután öt óta 4 pálinka, 3 sör és nemrég nyitottam meg a boromat, szóval egyelőre királyság, mesterhármas beköltözés.

Máris csak 97.8 :(

100.4 kg!

Oké, annyit csaltam, hogy amikor az előbb csak 99.2-n állt a mérleg*, akkor már nem cseszekedtem tovább a kajálással, inkább felvettem egy pulcsit. Mostantól férfi vagyok. Vagy medve. Illetve akkor innentől kezdve tényleg elkezdhetünk mozogni, 88-89 kg a versenysúlyom.

*Pedig ebédre egy gyros tálat nyomtam, délután benyomtam még egy liter üdítőt, este meg kétszer is ettem Anyum sülthúsából.

Király az új helyen gyakornokoskodni. Ma például délre akartam bemenni dolgozni, úgyhogy fél 3-ra be is értem.

Egészen menő arcnak érzem magam, miután végre sikerült itthonról RSA Secure ID kulccsal VPN-en keresztül belogolni a céges intranetre. Mivel dolgozni még nem nagyon tudok (najó picit tudnék, de azt majd munkaidőben), ezért a company facebook*-on stalkerkedem. Már azt is kiderítettem, hogy hány szinttel vagyok a CEO alatt. Sokkal.

Csütörtök este 11 óra van, jó a buli.

*Tényleg ez a neve.

Kellene idő. Pontosabban talán az is elég lenne ha meglévőt nem basznám el ilyen haszontalanul.

A bürokrácia kurva anyját.

Szeretnék egy olyan világban élni, ahol miután regisztráltam az IKEA honlapján, megadtam a személyes adataimat és elfogadtam, hogy emailben spameljenek (kötelező volt), ténylegesen meg is tudjam rendelni a kiválasztott vackokat, ne kelljen már ezért bemennem az áruházba.

Ma még beugrottam kitölteni egy kilépési nyilatkozatot, leadni a kártyákat, ennyi. Úgy néz ki nem fogom látni a Graphisoft parkot a tavaszi virágzásában. Namindegy. Tegnap kezdtünk az új helyen, majd meglátjuk milyen lesz.

https://www.coursera.org

Ez nálam eddig az évtized projektje. Igazán király órákat lehet végigülni, igazán komoly egyetemek, igazán profi előadásában. Minden komolyabb kurzushoz vannak kidolgozott PDF-ek, online tesztek, leadandó feladatok, fórum. A választék meg már egyenesen pofátlanul széles.

Fleetwood Mac az új királyság.

1, Kibaszott UPC. Az hagyján, hogy szar a modem (nem én voltam), de hogy baszki csak pénteken tud kijönni épkézláb időben a szaki, az... Mit csináljak most otthon? Takarít, beboroz, rendszerez, főz, filmez. Hoppá, legalább ha így borozok be otthon, akkor utána nem tudok neten trollkodni!

2, A Ferenc tér behavazva is szép.

Kint: -3°C, bent: 21.4°C. Délután óta fűtés nélkül. Hőszigetelés FTW.

Kibaszott hideg.

Ha ilyen tempóban folytatódik az idei szerencse- és sikerszériám, akkor május környékén nyerni fogok a lottón.

ha most már igazá nem kellett volna megnyitni a szerkesztő ablakot, de hát ha már sikertül, akkor yöké leszek. Na, most ott tartunk, hogy 1 üveg rossz bor, 1laza pálinka, egy sör és egy fél sör kontrollál engem, teljesen űtadtam az irányítát nekiek, azzal a feltétellel, hogy  maradék sört mág megisszák, hehe, ja valószínűeg pont pk fognak ozzám alkalmazkodni hehe.

Blabla nincs semmi különöse, kit érdekel.

Amúgy néha eszembe jut, hogy nekem milyen problémáim vannak az alkohollal (ha vannak). Értem az alat azt, hogy ok, nincs szükségem a mindennapi funkcióhoz alkoholra, de néha annyira elragad a dolog -akár csak így itthon, egyedül is-, hogy egészen vad dolgokra képes vagyok, nem beszélve arról amikor társaságban vagyok vállalhatatlan részeg. Egyszer még évekkel ezelőtt rákerestem, hogy van-e a közelben valamilyen AA meeting (volt), de végülis nem néztem meg, ami szerintem jó döntés volt, mert azért hiába 1-2-10 igencsak görbe este, arra még simán képes vagyok, hogy ha valami kötelezettségem van másnap, akkor ne igyak, szóval na, no AA egyelőre.

Viszont amin komolyabban gondolkoztam az a procrastinators anonymous, aminek ugyan sajnos nincs Bp-i heyi meeting-je, írták valahol, hogy CET vasárnap esténként  tartanak egy online chatszobát ahol mindenki "share their experiences" about what they have not done, and so on, etc. Of course I did not attend to any of these meetings too, de hát na legalább megadták az esélyt, blabla, sokat írok a többit majd találd ki te future Jimmy.

Átváltottunk 90's disco-ba, a bor elfogyott, úgyhogy sör+pálinkázom. (A két normálisabb üveg bort nem akarom így már megbontani.) Lehet, hogy egy hangyányit mizantróp vagyok, de tényleg őszintén szeretek otthon, egyedül bebaszni.

Mutoid Man hihetetlenül király.

Szerencsére még van annyira underground, hogy torrenten sem lehet megtalálni, de ó jaj sajnos múlni fog ez. Gyanítom mire idekeverednek felkapja a dolgot a budapesti "ándörgránd szkéna" és tele lesz vele a minden "ándörgránd" oldal és a kibaszott koncertjükre is elővételben kell majd jegyet venni a 17 éves kis pöcsköszörűk miatt.

Mutoid Man, bor és opcióárazás az új királyság.

Mutoid Man az új legkirályabb zene a Földön.

Az a helyzet, hogy go van. Délelőtt meló közben hívott a HR-es kisasszony, hogy így-úgy-amúgy blabla, szeretnének alkalmazni. Ami így oké, király, nagyon király mert nemcsak hogy sokkal jobban érdekel, amit ott kellene csinálni, hanem majdnem másfélszer annyit is fizet és közelebb is van egy bő 10 perccel, mint a jelenlegi hely. Szóval ez eddig no brainer.

Ami viszont picit gyanús, meg egyáltalán, milyen magatartás ez, hogy bármiféle teszt és személyes interjú nélkül leokéznak, baszki. Ok, igaz, hogy rendesen szétszopattak telefonon négyszer is, de azért mégis... A cég le van nyomozva, komoly hely, amiről azt olvastam alaposan megnézik kit vesznek fel, ezzel szemben azért ez így fura. Na meg egyáltalán, mennyire lehet komoly egy olyan hely, amely engem alkalmazna, haha.

Sikerült azért hétfőre ledumálnom egy protokoll jelegű személyes kört, hogy legalább lássam az irodát és a helyi arcokat. Majd az ott tapasztaltak alapján döntök, de valószínűleg ez már egy lefutott meccs.

Váltás-váltás. Albérletet is váltok, igaz még nincs hova, de van három hetem találni, sima ügy. Igazából úgy ahogy van, vissza kellene költözni az egyetem mellé. Minden van ott, legjobb környék, második otthonom.

Kedves Naplóm!

Elkezdődött a 2014, ami ugyan semmilyen különös jelentőséggel nem bír számomra, sőt 31-én el is gondolkoztam azon, hogy mit élveznek mások ennyire ebben a kényszeres, erőltetett bulizásban. Namindegy, szóval 2014 van és egyelőre nem alakul teljesen szarul. A 2013-ról gondoltam azt, hogy "na ez most egy fasza év lesz", ezzel szemben 2013 ott volt szar ahol csak lehetett. A 2014 meg már kimondva is eleve olyan szarul hangzik, hogy ebből aztán semmi jó nem lesz. Ezért is furcsállom, hogy eddig minden rendben ment, de sebaj, majd innen lehet nagyot esni.

Dolgozgatunk, dolgozgatunk. Azt már tudom, hogy közel sem ez álmaim melója, de a munkáltatóm ilyen aljas kis trükkökkel, mint az irodaház előtti díszpark, az igazán rugalmas munkaidő, edzőterem&szauna az alagsorban, a menzai kaja sztenderd* és céges kosárcsapat mégiscsak eléri, hogy szívesen és jó hangulatban járjak be minden nap.

Persze nem is én lennék, ha meg tudnék maradni egy helyen mondjunk fél évig. Felhívtak egy másik helyről, ami profilját tekintve sokkal inkább szívemcsücske, jobban is fizetne, szóval most oda interjúzgatunk. A vakációm közepére leszervezett interjúm után úgy gondolták ez jó buli, úgyhogy leszerveztek nekem még három ilyen telefonos kört. Milyen kedves tőlük.

Most várunk az eredményre. Ha go, az jó, habár ki tudja, lehet annyira nem király a hely, hogy váltsak. Ha meg no go, hát IJ, akkor legalább látni fogom a Graphisoft parkot tavasszal is.

*Még az első héten volt, hogy lehetett palacsintát választani desszertnek. Három ujjnyi vastag, a tésztában finomra őrölt mákszemek, töltelékként vaníliakrém kis barackdarabokkal és az egész le volt öntve madártejjel.