Szia Kedves Naplóm, rég láttuk egymást.

Hétfőn egyébként egy orosz post-rock zenekar különösen családias koncertjén voltam valahol a világ végén közvágóhíd környékén. Ez azt jelenti, hogy a zenekarral együtt talán 20-an voltunk egy maximum 20 nm-es szobában, vagyis próbateremben. Szerencsére volt olyan underground az esemény, hogy se pecsétet, se karszalagot nem kaptunk, ellenben a jegyszedő srác minden belépőt váltó csuklójára rajzolt egy egyedi dinót. A terem oldalában 4-5 könyvespolc volt, tele mindenféle irományokkal. A csapos is meglepődött, amikor egy ismerősöm megkérdezte tőle, hogy lehet-e kölcsönözni... Lehetett, csak becsületesen meg kellett ígérnie, hogy majd visszaviszi :)

A munkahelyemet is egyre jobban kedvelem. Lépjünk túl azon, hogy így nyáron egyre-másra szerveződnek a cég által fizetett dolgozói összejövetelek, "fun day"-ek. A tegnapi kellemes meglepetés az volt, amikor megkérdeztem főnökömet, hogy mennyire lenne gond, ha ma otthonról dolgoznék:

-Are you able to remote in?

-Yes, done it a few times already like when the Budapest office moved.
-Sure, it's no problem.

Úgyhogy nem kellett ma inget vasalnom. Már ezért megérte.