Újra itthon vagyok. Tegnap este ahogy sétáltam hazafele két sör után, hirtelen rengeteg leírnivalóm támadt. Elképesztő, ahogy böngésztem végig a telefonkönyvemet és senkinek sincs már meg a száma a régiek közül. (Ennek részben ugye az az oka, hogy cca évente elhagyom a telefonomat részegen és akkor mindent előről...) Elképesztő, hogy öt év alatt ennyire elhaltak a gimis ismertségek. Persze gondolom ez nem általános, mert tudom, hogy vannak akik azóta is világnagy haverok és ha nem hagynám el mindig a telefonom akkor én is fel tudtam volna hívni 2-3 embert tegnap este, de azért baszki.

Kíváncsi vagyok, vajon öt év múlva ugyanez lesz-e a jelenlegi társasággal. Sőt, kíváncsi vagyok öt év múlva kik fognak körbevenni. Remélem nagycsöcsű félvér fűszoknyás lányok és a Kajmán-szigeteken fogok egy szalmatetős óceánparti bárban koktélokat keverni.