Egyébként vacsinál már, meg aztán onnantól kezdve ahogy elkezdtük az italokat rendelni, az összes sztori úgy kezdődött, hogy "egyszer úúúgy sikerült bekúrni..." és "emlékszel amikor annyira berúgtunk, hogy...". Az első két órában még oké, vicces, jó látni hogy nem csak én voltam ilyen, de azért amikor még hajnali egykor is erről van szó, akkor már meglehetősen unalmas. Arról nem is beszélve, hogy milyen büszkén meséltük egymásnak az egyetemi piálásainkat, közben hajnal 1-2-kor még csak öregesen sörözgettünk.

Szájhősök vagyunk, azok.