Szombat esti éjjeli partyhardként megnéztem ahogy az alkoholista Nicolas Cage és a kurva Elizabeth Shue beszélget. Nem egy rossz film, a zenéje pedig egyenesen kurvajó. Mondjuk mindig az ilyen depresszív szarokért voltam oda, mint a Requiem For a Dream, Gran Torino, vagy az American History X.