Már megint rohanok mindenhova és a héten se lesz sok időm, de persze nem baj, mert legalább mozgok és nem leszek olyan pufók mint lennék ha csak zabálnék mitn az elmúlt 3 napban. Ugyanakkor: aki formás combokat akar, az menjen betonozni, gödröt ásni, kaput állítani. Olyan helyeken van izomlázam, ahol eddig azt hittem csak zsír van.

Újabban annyi mindent csinálok, de valahogy mégsincs kedvem megírni, mert sajnos már hozzád is lusta vagyok Kedves Naplopóm.

Tegnap épp a Dunaparton esett meg a munkát követő teljesen spontán néhány sör.

- Te csak kettőt vettél?

- Ja.

- Szarházi...

Szeretjük mi egymást.

Let's get this party started!

Kiáltottam el magam tegnap este félrészegen még a a régi albérletben, majd nekiálltam mosogatni. Sikerült kiköltözni/beköltözni. Yaaay.

Pakolászás közben találtam egy zsírúj, bontatlan inget az egyik szekrény tetején, amit még április környékén vehettem. Rövidujjú, úgyhogy melóba no-no, de akkor is tiszta jó meglepetés, hogy eggyel több göncnek kell helyet szorítanom a bőröndökben.

Péntek estefelé egy csillaghegyi sütögetés kellős közepén sikerült picit gúnyosan "sárkányölős-metál" kategóriába sorolnom az épp szóló folk/viking/black/sárká zenekart. Habár kaptam néhány rossz pillantást, de nem lett semmi baj. Kinőttem már ezekből.

Amúgy már 3x is körbefutottam a Margitszigetet. Egyre jobban megy a dolog, most már a vissza-oldalon se szenvedtem egyáltalán, sőt már-már könnyed szaladgálás volt. Időre is javulok, nyilván. Jaj kedden meg gratis Ghymes volt a Clark Ádám téren. Király volt. Utána meg berúgtunk -megintcsak- a Margitszigeten. Király volt.

Maholnap költözöm, az elmúlt egy évben ez a negyedik alkalom, ha jól számolom. Gratulálok Jimmy. Viszont erősen úgy gondolom, hogy a következő költözésnél már a saját kis kuckómba fogok cuccolni. Hajráhajrá.

Ennyi.

Ma valahogy megütött, el is tökéltem magamban, hogy ide szépen kifejtem. Én nem azért iszom (amikor ténylegesen dedikáltan iszom) hogy társaságban megfeleljek, vagy hogy fesztelenebb legyek, hogy butaságot csináljak, hogy másnap nevessek, hogy bla-bla-blablabla. Én azért iszom, amikor dedikáltan iszom ....

Ki nem szarja le. Valami olyat akartam írni, hogy a lényeg, hogy azért szeretek inni (akár egyedül is) mert teljesen érzem, hogy más vagyok ("belémmásszon az ördög"), bla bla ki érdekel. A lényeg az, hogy szeretek önfeledt lenni és élvezni azt, hogy nem magam vagyok 2-3 órán át. De persze közben egy ilyen kibaszott pinablogot írok a helyett, hogy menne tovább a Fu Manchu, vagy a Kyuss, a Tool, akárki. Csak ne egy kibaszott pinablogon töltsem már el azt a kevés időt, amikor végre egyedül vagyok, semmi dolgom, és élvezem a zenét.

A héten Fu Manchu-ra kaptam rá. Nagyon. Ma este már nem kell más, csak 40 perc California Crossing és 7 deci Bikavér Simontól.

Kisfőnök három hét Európa után hazautazott. Hétfőn bármi köszönés nélkül:

- Spill me some good news. /utalva a folyamatban lévő projektünkre/

- Haha. Now that you're gone weather is excellent in Budapest.

- I know how it was last week, so don't brag, haha.

Ugyebár amíg itt voltak a feleségével, végig esett.

Csak benyomtam azt a félhomályt. Kitöltöttem egy bő pohár Ballantine's-t, és megy az album, már a Demon Cleaner.

Hát basszameg, ha holnap nem lenne munkanap akkor kurvára fognék még egy üveg (jó) bort és simán lenyomnám a Welcome To Sky Valley maradékát. Fotelba süppedve, félhomályban, egyedül. Mert ez egyszerűen fasza.

Amúgy persze nyilván épp Kyuss az atyaúristen.

Egyébiránt pedig New Orleans Is A Dying Whore.

A Die Antwoord koncert egyébként kibaszott profi volt. Ennyi. Pontosan ugyanazt lehetett kapni, mint amit várt az ember. És pontosan ezért kurvára jó is volt. Voltak táncosok, volt közönség hergelés, volt jumpmadafakajumpmadafaka, volt két méter magas evil boy bábú, volt minden. Bennem is volt 6 deci kékfrankos meg kb 3 deci juhfark, de ez így pont jó. Jól éreztük magunkat, nna.

A hét remek reakciójára egészen vasárnap estig kellett várni, amikor is volt kollégiumi szobatársammal a Gellért hegyen a következő kétsoros zajlott le:

- Szeretem a lányokat akik futnak. Gondolnak a testükre.
- Óóóó. Én is gondolok a testükre!

Ugyancsak tőle pár deci bor és pálinka után, lefelé ballagva a hegyről:

- Én be vagyok baszva, az előbb még komolyan azt hittem, hogy itt ülnek ketten.

Mutatott rá a töküres padra.

Az előző végére a "Mozgok eleget így is..." után még majdnem odaírtam, hogy "úgyhogy lelkiismeretfurdalás nélkül iszom most a sörömet."

Hát basszus mikor érdekelt engem, hogy sokat/keveset/rosszat/jót iszom-e basszameg. Úristen hova haladok. Két hónap múlva Rubint Réka videókat fogok posztolni, ha így megy tovább.

Igencsak írhatnék neked sűrűbben Kedves Naplopóm, nemdebár?

Annyi minden volt, nem is tudom hol kezdjem, úgyhogy inkább frappánsan kihagyunk mindent, haha. Indiai-amerikai kisfőnök lelépett, viszont őszintén nagyon-nagyon kurvajó volt, hogy itt volt. Rengeteget tudtam tőle tanulni, kérdezni, amit telefonon/chat-en macerás lett volna és csapat budapesti maradéka (2 fő) tuti nem tudott volna megválaszolni. A meló is egyre érdkesebb, igaz sajnos van bőven, szóval egyik szemem így, másik úgy. Legalább adnak pénzt, úgyhogy a pofámat befoghatom.

Tegnap este életemben először körbefutottam a Margitszigetet, yaaaaaaaaaay. Igaz közben az északi csücsöknél megálltam a kisparkban nyújtani/gyúrni (haha), na de legalább ez is valami. Soha nem futottam még ennyit egyben mióta a nagyvárosban élek. Jaés a margitszigeti futópálya kurvajó. Alig éreztem a lábam, nagyon kényelmes. Ma ki akartam menni megint Szentendrére (nem volt elég a múltheti egy defekt), de mivel háromnegyed kettőkor keltem fel, meg amúgy is kurva meleg volt inkább csak egy Moszkva-Jászai-Megyeri híd-Moszkva kört tettem. Mozgok eleget így is.

Csak kitekertem. Esni ugyan nem esett, de Szentendréről kifele menet összeszedtem egy defektet a szép új első kerekembe. Okosan nem vittem se foltot, se pótbelsőt, ráadásul mindez vasárnap este 6 körül, úgyhogy némi szervízkeresgélés után inkább felszálltam a HÉV-re. Pedig igazán elfért volna még egy 30-40 km a lábaimban.

Ma délután bicajozni akartam menni. Még jó hogy nem akkor kezdett el zuhogni amikor félúton vagyok Tahitótfalu és a Moszkva közt. Pénteken igencsak bebasztam. Hugommal megyünk Die Antwoord koncertre. Előtte beborozunk.

Péntek este fél nyolckor hagyom el az irodát és ez elégedettséggel tölt el. Egyre érdekesebb az amit csinálok. Nameg így is elcsaltam egy fél órát a munkaidőmból. Muhaha.

Két hétig itt nyaral dolgozik nálunk az egyik indiai (de már USA-ban élő) arc. Plussz ha már ide kellett jönnie céges pénzen repülni és aludni, elhozta magával a feleségét is. Utána nyomnak még egy egy hetes európai turnét ketten, igaz azt már nem a cég AMEX kártyájával. Így kell ezt csinálni. Tegnap este meló után elmentünk* velük egy indiai étterembe. Én közepesen csípőset kértem, ami nyilván kurvára csípős volt. Az ő mércéjükkel persze "Naah, this is not even spicy..."

*Mi hárman, a kb 20 fős csapat budapesti része.

Szia Kedves Naplóm, rég láttuk egymást.

Hétfőn egyébként egy orosz post-rock zenekar különösen családias koncertjén voltam valahol a világ végén közvágóhíd környékén. Ez azt jelenti, hogy a zenekarral együtt talán 20-an voltunk egy maximum 20 nm-es szobában, vagyis próbateremben. Szerencsére volt olyan underground az esemény, hogy se pecsétet, se karszalagot nem kaptunk, ellenben a jegyszedő srác minden belépőt váltó csuklójára rajzolt egy egyedi dinót. A terem oldalában 4-5 könyvespolc volt, tele mindenféle irományokkal. A csapos is meglepődött, amikor egy ismerősöm megkérdezte tőle, hogy lehet-e kölcsönözni... Lehetett, csak becsületesen meg kellett ígérnie, hogy majd visszaviszi :)

A munkahelyemet is egyre jobban kedvelem. Lépjünk túl azon, hogy így nyáron egyre-másra szerveződnek a cég által fizetett dolgozói összejövetelek, "fun day"-ek. A tegnapi kellemes meglepetés az volt, amikor megkérdeztem főnökömet, hogy mennyire lenne gond, ha ma otthonról dolgoznék:

-Are you able to remote in?

-Yes, done it a few times already like when the Budapest office moved.
-Sure, it's no problem.

Úgyhogy nem kellett ma inget vasalnom. Már ezért megérte.

Tegnap is sikerült kicsit megmutatni ezt a bulizás dolgot. Most az a projekt, hogy mielőbb munkaképes állapotba szedjem magam. Nem lesz könnyű.

"Habár én hétfőn mutattam meg Budapestnek, hogy tudok még élni."

Szerintem ilyen szépen még sohasem írtam le azt, hogy bebasztam mint a szar.